Szavakban szabadságot ígér, ám a valóságban ellenőrzést akar gyakorolni az életünk felett – mi az? Hogyan elevenedik meg a Szovjetunió világa a Nyugat mindennapjaiban, s miként lett a liberalizmus a szabadság helyett a szabályok ideológiája?
Ryszard Legutko lengyel államférfi és politikai gondolkodó, korábban hazája oktatási minisztere, ma az Európai Parlament képviselője. Brüsszeli teendői mellett görög filozófiát tanít Közép-Európa legpatinásabb felsőoktatási intézménye, a krakkói
Jagelló Egyetem diákjainak. Szerzőnk úgy érzi, polgárként a kommunista elnyomásban eltöltött évtizedek után ma a liberális Nyugaton is személyes szabadsága drámai visszaszorulását kell elszenvednie. Ennek oka, hogy a liberalizmusból a szabadság helyett a szabályozás ideológiája lett. Hogyan?
Friss könyvében Legutko a szabadság két értelmezését különbözteti meg: a negatív szabadságfelfogást, melynek alapja a kényszerek hiánya, és a pozitív szabadságot, amelynek középpontjában a „rakoncátlan szenvedélyek” kiteljesedésének lehetősége áll. A legújabb kori nyugati történelem jelentékeny része e két felfogás híveinek birkózásaként is értelmezhető. Ennek eredményeként született meg a szabadság modern koncepciója, miszerint az egyén szabadsága mindenre kiterjed, amíg más szabadságát nem korlátozza. Ryszard Legutko szerint ez a kompromisszum ölt testet a közösség érdekeivel egyértelműen ellentétes cselekedeteket, például gyilkosságot tiltó szabályokban – e kényszerítések célja azonban mindig is az egyének kiteljesedésének védelme volt.
A kutatók véleménye szerint ez a torzított emlékezet egy olyan társadalmat tükröz, amely szinte teljesen védtelen az információs, hibrid és kognitív hadviseléssel szemben.
A fővárosi kormányhivatal szerint az, hogy a főpolgármesternek továbbra sincs egy általános helyettese, nemcsak veszélyezteti Budapest biztonságos működését, de jogszabályellenes is.
Nem lenne rossz közös pontot találni valahol az embertelenség ellenében, hiszen, ha mindig csak az egyik oldal szenvedését ismerjük el.
De aki nem hajlandó néven nevezni a rosszat, az nem is tud fellépni ellene. Ennek eddig Európa fizette meg – és a jövőben is ő fogja megfizetni – az árát. Hajdú Tímea írása.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
Az ír szakember szerint játékosai készen állnak a Noah elleni BL-selejtezős párharcra.
Újabb nagyívű terveket vázolt fel Friedrich Merz.
